Tanterv
|
|
1 Tanítási célkitűzések
|
 |
|
Ez a tematikus szakasz az Európai Unió megbízásából készült azzal a céllal, hogy komplex módon fejlessze az 5-8 éves gyermekek képességeit, ösztönözve őket arra, hogy többet tudjanak meg a „talajról”. A célkitűzéseket három kategóriába sorolhatjuk:
1.1 A talaj
• Betekintést nyújt az ökoszisztéma és a talaj közötti komplex összefüggésekbe
• Ismerteti a talaj többféle, mindennapi vonatkozását (1)
• Megkülönbözteti a talajt, mint létfontosságú és korlátozott erőforrást
• Bemutatja az emberi beavatkozás által a talaj számára okozott veszélyeket
• Meghatározza a kiaknázás alternatív, fenntartható formáit
• Megerősíti a közös felelősség szükségességét a talaj-erőforrások, valamint a talajban élő szervezetek iránt
1.2 Az Agenda 21 Helyi Akcióprogram által megfogalmazott stratégiák
Az Agenda 21 célja az a tudatosság elérését jelentő változás, amely fenntartható gazdálkodáshoz, és az élet minden területén megjelenő, fenntartható fejlődéshez vezet. Ezt a célt a kulcsfontosságú szaktudás és más képességek fejlesztésével lehet elérni:
• a gyermekek alapvető tanulási készségeinek növelésével (az öt érzék tudatosítása, nyelvi képességek, valamint szociális készségek)
• a folyamatos és önellenőrző tanulás motiválásával és ösztönzésével
• önálló munkával, amelyet az önbizalom erősítésével, különösen a hatékony cselekvés képességével érhetünk el (a segítség nélküli tervezés és cselekvés megtanulása, felelősségvállalás, saját kezdeményezésre történő cselekvés)
• a szociális és csoportos készségek (= csoportba való beilleszkedés, a többiekkel végzett közös munka, közös tervezés és cselekvés) erősítése csapatmunka által
• az integrált [holisztikus] oktatás szükségességének kielégítésével, amely bevonja a gyermek minden érzékszervét és integrálja a kapcsolódó tantárgyakat
• a tudományos érdeklődés erősítésével
• az ökológiai és műszaki tudás és felfogóképesség támogatásával
• készségek elsajátításával (= médiák használata és eszközök kezelése, kísérletek tervezése és elvégzése, valamint az eredmények megfogalmazása és értelmezése)
1.3 Az EU „Tudományos felhívásainak” (EU Science Calls) céljai
• megértesse a gyermekekkel a tudományos eljárásmódokat kísérletek tervezése és elvégzése, valamint az eredmények értelmezése által
• begyajkoroltassa velük a vizsgálati módszereket
• fokozza lelkesedésüket a kísérletezés iránt, különösen a kislányok esetében
• támogassa a tudományos érdeklődést, főként a kislányoknál
• a lehető legszélesebb körben terjessze a talajról szóló tananyag (Teaching Unit Soils) tartalmát Európa-szerte
|
|
2 A végrehajtási célok meghatározása
|
|
|
A talaj témája lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy többnyire maguktól következtessenek a komplex összefüggések jelentésére különböző anyagok és módszerek használatával, illetve viták, kísérletek és megfigyelések segítségével. A talaj egy közvetlenül elérhető eszköz, amellyel a gyerekek nap mint nap találkoznak és amely az élet egyik alapjának tekinthető. Minden gyermek került már érintkezésbe a talajjal. Tekintet nélkül arra, hogy egy gyermek a homokozóban játszott, sarat gyúrt vagy agyagot formázott, ezek a korábbi gyermekkori tapasztalatok és élmények emlékeztetni fogják erre az anyagra.
2.1 A talaj tudományos megközelítése
• Ahhoz, hogy a „talajt”, ezt a természeti erőforrást, fenntartható módon meg lehessen védeni, szükségszerű, hogy jobban megértsük ennek az ökoszisztémának a bonyolult működését. A tartós siker érdekében, a gyermekeket minél előbb – az itt említett 5-8 éves kor között – kell megismertetni az anyaggal.
• A talaj mindennapos, nem tudatos használatának és felhasználásának – különösen a nagyvárosi környezetben – központi témává és vita tárgyává kell válnia.
• Az emberi tevékenységek veszélyeztetik a talajt, mint létfontosságú erőforrást.
• A talajvédelem csak fenntartható használat mellett lehetséges.
2.2 Agenda 21 akcióprogram feltételei
• A szomorú valóság az, hogy gyermekeinket egyre inkább sújtja a gyenge felfogóképesség és a csökkent koncentrálóképesség. Ezért kell az alapvető tanulási technikákat fejleszteni. Egy természetes anyag lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermekek a nyelv által kommunikálják az érzékekre vonatkozó felismeréseiket. (1)
• A média kínálta előnyök például – és ez egyre fokozottabban jellemző az osztálytermi környezetben (a gyermekek egyre modernebb oktatási eszközöket várnak el) – aláássák az önálló munkát és tanulást. "Sokkal többet értettem volna, ha nem magyarázták volna el az egészet" (1). Ezzel ellentétben, itt nagy szükség van a személyes szaktudásra és a hatékony cselekvőképességre. "Az önmaguk által feltett kérdések megválaszolása, valamint a felnőttektől való segítségkérés nem csak fejleszti a gyermekek tudását és készségeit, de növeli önbizalmukat, büszkeségüket, illetve kozmopolita-tudatukat is.".
• Manapság nehéz elképzelni olyan foglalkozást, amely nem a csapatmunkán alapul. Ráadásul sok gyermeknek nincsenek családi vagy baráti körben átélt közös élményei.
• Mivel ma már széles körben elfogadott az a tény, hogy léteznek globális környezeti kapcsolatok, a tudományban szükség van a dolgok integrált vizsgálatára, amelynek a kisgyermek tanításának és képzésének részévé kell válnia.
• Manapság illetve a jövőben óriási szükség van a képzett tudósokra és a műszaki tudással rendelkező munkatársakra. E terület iránti érdeklődést már kisgyermekkorban fel kell kelteni.
2.3 Az "EU tudományos felhívások" céljai
• A tanulással kapcsolatos aggodalmakat gyakran a megértés hiánya okozza; rosszak a módszerbeli képességek. Le kell küzdeni ezt a tudománnyal szembeni ellenszenvet ahhoz, hogy egy komoly tudományos hozzáállást hozhassunk létre. Az itt bemutatott óravázlatok arra ösztönzik a gyerekeket, hogy megfigyeléseket tegyenek, jellemzéseket adjanak, információkat cseréljenek a csoporton belül, gyakorlati kísérleteket végezzenek, modellekben gondolkodjanak, elemezzék a tényeket és megtalálják a megoldásokat.
• A felsőbb iskolai évfolyamokban nem elegendő a tudományos vagy műszaki tárgyakat választó lányok száma és a nők nem képviseltetik magukat eléggé ezeken a tudományos területeken.
• Munkaerőhiány van ezen a területen. A teljes európai potenciál növelésének érdekében – amely részben látens – növelni kellene a nők arányát a tudományos és műszaki foglalkozásokban. A nők – amennyiben idejében motiválják őket – képesek fokozni Európa jövőbeli versenyképességét.
• Ahhoz, hogy a fenti célokat elérjük, ésszerű volna az itt összegyűjtött tanítási anyagokat terjeszteni. Különböző médiatípusokat fogunk alkalmazni a felsorolt célkitűzések elérése érdekében.
|
|
3 Módszerek az óraterv kialakításához
|
|
A tanórákat (lásd 1. melléklet) hét szakaszra lehet osztani:
1. Bevezető szakasz
2. Tájékoztató szakasz
3. Tevékenységi szakasz
4. Értékelő szakasz
5. Megértési szakasz
6. Lezáró szakasz
7. Alkalmazási szakasz
Bevezető szakasz:
Először a gyerekeket fogékonnyá tesszük a talaj számos funkciójának és tulajdonságának megismerésére. Ezt a bevezető szakaszban végezzük. Ebben a fázisban a gyerekek megismerkednek a különböző talajtípusokkal, azok különféle alkotórészeivel, és funkcióival. Felfedezik a talajt, mint az állatok és növények élőhelyét. Megtanulják, hogy a talaj sokkal több, mint sár és piszok – ez a két szó negatív mellékjelentéssel bír. Ennek a fázisnak a lényege, hogy tudományos perspektívát nyújtson a gyermekeknek a talajjal kapcsolatban.
Tájékoztató szakasz:
A következő részben az emberi talajkezelésről lesz szó. A gyermekek arról tanulnak, hogy az emberek milyen sokoldalúan használják a talajt, hogyan függenek tőle, és milyen veszélyeket rejt magában a talaj kiaknázása.
Tevékenységi szakasz:
Ebben a fázisban a gyermekek tudományos megközelítésmódokkal ismerkednek meg, és megtanulják, hogy ők maguk is hogyan válhatnak tudósokká. A cél, hogy a gyerekek közreműködésével egy olyan kísérletet dolgozzunk ki, amely utánozza a városi területek betonburkolatai által okozott talajlefedést (és/vagy talajpusztulást/talajszennyezést), valamint ezek következményeit. A gyermekek számos vitában adnak hangot vélekedéseiknek, és hipotéziseket állítanak fel, amelyeket kísérletekkel igazolnak. A gyermekeket megkérjük, hogy vezessenek egy tudományos naplót, ahová feljegyzik kísérleteiket, leírják a pontos folyamatokat, illetve rögzítenek bármilyen folyamatbeli eltérést.
Értékelő szakasz:
Ezután megvizsgáljuk, értékeljük, és bemutatjuk a kísérletek eredményeit.
Megértési szakasz:
Ebben a fázisban a gyerekek megtanulják, hogy hogyan vonják le saját következtetéseiket a kísérletekből és azok eredményeiből. A gyermekeknek fel kell ismerniük, hogy az emberi beavatkozás káros hatással van a talajra, és következésképpen az emberiségre is.
Lezáró szakasz:
Ebben a szakaszban a gyerekek bemutatják eredményeiket más gyermekeknek, szüleiknek stb. Ezenkívül részvételüket egy oklevéllel is jutalmazzuk, amely kiemeli tudományos munkájuk sikerét.
Alkalmazási szakasz:
Ezen a ponton a gyerekekben tudatosítjuk, hogy önállóan is képesek döntéseket hozni. A gyerekeknek meg kell tanítani, hogy később ők is választhatnak tudományos hivatást és kidolgozhatnak stratégiákat bizonyos problémák megoldására. A gyerekeknek tehát segíteniük kell a talajhasználat kérdéseinek megoldásában, anélkül, hogy csökkentenék annak fontos funkcióit. A gyermekeknek fontolóra kell venniük, hogy mit tehetnek a talaj védelméért (pl. talaj szponzorálás/támogatás, iskolakert létrehozása, komposzthalom létesítése és gondozása). A gyermekeket ösztönözni kell arra, hogy felelősnek érezzék magukat a talajért, mint természeti erőforrásért.
A fentiekben felsorolt célok eléréséhez számos módszert alkalmazhatunk (Első pont). A módszereket „ A talaj” c. tanítási egység tartalmának sorrendje szerint soroltuk fel. Az alábbiakban felsorolt módszerek átfedhetik egymást és részben alkalmazhatóak az összes kategória és követelmény céljainak eléréséhez.
3.1 Módszerek a talajtípusok megjelenítéséhez:
• Gyűjtés és válogatás
• Megfigyelés és vizsgálódás
• Kezelés/gondozás
A talajminták gyűjtésével és válogatásával a gyermekekben kialakul egy kép a talajról. Ez a módszer összhangban van a tárgyak gyűjtögetésének szenvedélyével, amely oly gyakori az ebbe a korosztályba tartozó gyermekeknél. A talajminták gyűjtése és válogatása, valamint a különféle talajtípusok vizsgálata világos magyarázatot ad a gyermekek számára a talaj heterogenitásáról, illetve a talajban lévő élőlények sokféleségéről. Ilyen módon, a gyermekek kezdeti betekintést kapnak egy ilyen típusú élőhely titkaiba, megismerhetik bonyolultságát, és fogékonnyá válhatnak a talaj kezelésével kapcsolatban. A fajok gondozásával (itt: egy gilisztás vödör készítése és gondozása) a gyermekek megtanulják, hogyan kell felelősséget vállalni, hiszen a felelősségvállalás olyan képesség, amelyet egész eljövendő életükben elvárnak majd tőlük.
3.2 Az Agenda 21 által meghatározott követelmények teljesítését segítő módszerek:
• Vizsgálódás
• Jellemzés
• Meghatározás
• Kiscsoportos munka
A talaj vizsgálata során a gyermekek különféle érzékelési tapasztalatokat szereznek. A talajjal való interaktív kísérletek fejlesztik a tapintó, szagló és látó érzékelést. A talajjal való közvetlen érintkezés lehetővé teszi a gyermekek számára egy érzelmi kapcsolat kialakulását, amely alapját képezi a talajjal, mint természeti erőforrással való tiszteletteljes bánásmódnak. Az integrált tanulás kritériuma (a fejjel, szívvel és kézzel tanulás) is teljesül, a holisztikus megközelítés elérésére törekszünk.
A vizsgált tárgyak jellemzése és osztályozása által a nyelvi készségek is fejlődnek. A csoportos viták során a gyermekek megnevezik és megvitatják tapasztalataikat és eredményeiket. Megtanulják kifejezni gondolataikat, és megismerkednek a szakkifejezések használatával is.
A kiscsoportos kísérletezés által fejlődnek a gyermekek szociális készségei is. Együtt dolgoznak és meg kell szervezniük a folyamatokat. Ez a gyakorlat előmozdítja az együttműködési és kommunikációs képességeket. A gyermekeknek párbeszédek során kell megoldaniuk a felmerülő nézeteltéréseket. Az oktató(k) és a tanár(ok) megkönnyítik ezt a tanulási folyamatot.
3.3 Módszerek az "EU Tudományos felhívásai" által kitűzött célok eléréséhez:
• Kísérletezés
• Vizsgálódás
• Összefoglalás
• Megfigyelés
• Mérés
• Összehasonlítás
• Rajzolás
• Dokumentálás
• A tények elemzése
• Az információ bemutatása
• Nemek szerinti csoportmunka
A gyermekek tudományos felfogóképességét fejlesztő törekvések keretén belül rendkívüli fontosságú a kísérletezés. Az egyes talajtípusok vizsgálata és a feltételezések kísérleti bizonyítása által nő a gyermekek részletek iránti érzékenysége, amely képességet minden tudósnak el kell sajátítania. A talajjal való kísérletezés arra sarkallja a gyerekeket, hogy mindent gondosan megfigyeljenek, méréseket végezzenek, és hasonlítsák össze a méréseket, miután elvégezték a vizsgálatokat és azok változatait. Ezeknek a feladatoknak az elsajátítása minden tudományos munka fontos előfeltétele, és a gyerekek saját maguk hajtják végre ezeket a feladatokat ebben a részben. A gyerekeknek összpontosítaniuk kell a kísérletre. Vázlatot készítenek az eljárásokról és pontosan dokumentálják őket. A kísérletek elemzésével megtanulják, hogyan különböztessék meg az okot és okozatot, és hogyan vonjanak párhuzamokat. A kézzelfogható problémákkal és fontos kérdésekkel való aktív foglalkozás fejleszti a gyerekek figyelmét és koncentrálóképességét.
A kis csoportokat nemek szerint különítjük el. Így elkerülhető, hogy a nemek befolyásolják vagy manipulálják egymást (tudatosan vagy tudat alatt). Ezenkívül ez a munkamódszer, amely során nemek szerint választjuk szét a gyerekeket, biztosítja, hogy a kísérlet során minden gyermek a saját érdeklődése szerint vállaljon feladatot, és ne egy ellenkező nemű gyermek nyomásának engedjen. Ilyen módon a nemekre való tekintet nélkül fejleszthetjük és tehetjük próbára a különböző képességeket. Ez alatt értjük a fiúk esetében a szociális készségek javítását csoportmunkánál, illetve a lányoknál az önálló kísérletezés és az összefüggés-elemzés fejlesztését. Kívánatos volna felkelteni a lányok érdeklődését a tudományos-műszaki foglalkozások iránt.
Ezenkívül a tanárok és oktatók figyelembe vehetik az egyéni különbségeket, amelyek előzetesen alakultak ki a fiúk és lányok közötti szocializáció során, az elrendezéstől függetlenül.
Munkájuk dokumentálása és bemutatása által a gyermekek megtanulják, hogyan használhatják a különböző média technikákat, amelyek lehetővé teszik, hogy az interneten keresztül megvitathassák eredményeiket más partner országokkal.
3.4 Értékelés
"A talaj" c. tanítási egység minőségének biztosítása érdekében a tananyagot folyamatosan felül kell vizsgálni. Ezt úgy tehetjük meg, ha mefigyeljük a gyermekeket tevékenység közben. Ezenkívül szükséges a tudományos naplók értékelése, amely még inkább lehetővé teszi az egyes tevékenységek minőségi ellenőrzését. Az óra lezáró szakaszában kerüljön sor a bíráló beszélgetésekre és a gyerekek visszajelzéseire. Ebben a fázisban a gyerekeknek lehetőségük nyílik kritikák kifejezésére. Ezek az értékelő módszerek teljes egészében tükrözik a tanegység minőségét és rávilágítanak azokra a gyenge pontokra, amelyeket később ki lehet javítani. Ez az egyetlen módja annak, hogy hosszútávon biztosítsuk "A talaj" c. tanegység minőségét.
Tanegységek modulokkal
PDF Version |
|
|
